Dr. Dollinger Gyula
1849 - 1937
orvos, egyetemi magántanár
Dr. Dollinger Gyula sebész, 1849 április 10.-én. Pesten született. 1993 óta ezen a napon van a Nemzeti rákellenes nap.
A piarista középiskolában tanult, majd egyetemre Budapesten járt, ezután két félévet Bécsben és Berlinben tanult. Dr. Dollinger Gyula 1875-ben Pesten orvos- és sebészdoktori, majd 1877-ben ugyanitt szülészmesteri oklevelet szerzett. Közben már 1874 júniusától tanársegéd a kórszövettani tanszéken.1878-ban a boszniai hadjárat alkalmával csapat orvosi szolgálatokat végzett; Szarajevóban az ott felállított tábori kórházban az egyik sebészeti osztályt vezette.1882-ben külföldi tanulmányútra indult német, francia és angol sebészeti és ortopédiai intézetekbe. Ugyanezen évben Budapesten a testegyenészet (ortopédia) tárgykörében magántanári képesítést szerzett. Az első szemeszterében az I. Sebészeti Klinikán, majd a második szemeszterét magánklinikán folytatta. 1883-ban a budapesti I. gyermekmenedékhely műtőse lett. 1889 áprilisában az Irgalmasrend budai kórházának műtői teendőit vállalta el és 1891-ben e kórház sebészeti osztályának műtőorvosává neveztetett ki. 1885-ben az országos közoktatási tanács tagja lett, 1891 egyetemi nyilvános rendkívüli tanári címet nyert. 1897-től nyugdíjba vonulásáig, 1919 között nyilvános rendes tanár volt a budapesti egyetem I. sebészeti klinikáján. A magyar ortopédia megalapozójaként, ezen a terület nemzetközileg elismert szaktekintélyeként tartják számon. Ő vezette az első epekőműtétet Magyarországon. Kidolgozta a gümős csont- és ízületi betegségek konzervatív kezelését. Több különböző ortopédiai készüléket, csonttörések kezelésére járókötéseket készített, s a művégtag-szerkesztést is új alapokra helyezte, ő alkotta meg a szervezet önkéntes ápolók intézményét. Azt tervezi, hogy otthont ad az első állandó sebészeti klinikának a Szigony utca és az Üllői út sarkán, Flóris Korb és Kálmán Giergl tervei alapján el is készült az épület mely 1909-ben nyitotta meg a kapuit
Az első világháború alatt kórházat, utókezelő intézetet és művégtaggyárakat létesített. A Budapesti Orvos egyesület, a budapesti és az Országos Orvosszövetség elnöke volt több éven keresztül.
Dollinger Gyula és Reich Miksa 1915. március 25-én megnyitja a Magyar Királyi Rokkantügyi Hivatal keretében a „testrészeket előállító műhelyét”. A műhely 1917-től Magyar Királyi Állami Művégtaggyár néven folytatja a tevékenységét. 1945-1949 között Állami Művégtaggyár néven, majd Művégtaggyár Nemzeti Vállalat, 1957-től pedig Gyógyászati Segédeszközök Gyára néven működött. 1993. április 1-jétől részvénytársaságként működő állami gazdálkodó szerv 1993 és 2002 között GYSGY-REHAB Gyógyászati Segédeszközök és Rehabilitációs Terméket Gyártó Rt. néven, majd ezt követően REHAB Rehabilitációs és Orvostechnikai Eszközöket Gyártó és Forgalmazó részvénytársaságként működött tovább. A hazai viszonyok között a mozgásszervi segédeszközök, illetve rehabilitációs segédeszközök, az ortézis és protézis alkatrészek tervezése, valamint a kapcsolódó szolgáltatások biztosítása területén egyedülálló tapasztalattal és képességekkel rendelkező vállalat privatizációjára 2006-ban került sor. A társaság ugyanazon évtől nevében is zártkörű részvénytársaságként működött. A Rehab Zrt. Magyarországon piacvezető szerepet tölt be.
2011-ben Rehab Zrt. a MEDORT Csoport tagjává válik.
2016-ban a Medort Csoport igazgatósági tagjai a Rehab Zrt. szentendrei központjában a fenti magyar-angol kétnyelvű emléktábla avatásával tisztelegtek a gyógyászati segédeszköz ipar magyarországi úttörője és cégalapítója, Dr. Dollinger Gyula munkássága előtt.
